Egy kis történelem

A község területe már a népvándorlás idején lakott volt. A középkorban a terület kun puszta, a krónikák említést tesznek egy Ellés nevű kun szállásról. Üllést 1736-ban nyilvánították önálló községgé. Az új község szabadmenetelű lakossága vállalta, hogy templomot emel, tisztességes lakóházakat, mészárszéket, vendégfogadót épít, szőlőt telepít, a szomszédos Kígyós és Mérges pusztáit „megműveli”. Üllés parasztsága 3 év adómentességet kapott a hadiadó alól.
A község a királyi postaút mellett települt, ezért nem mentesült III. Károly török elleni háborúja idején (l736-1739) a katonai beszállásolás terhétől. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) első éveiben olyannyira megnövekedtek Üllés katonai és földesúri terhei, hogy 1743-ban a község lakossága áttelepült Kiskunmajsára.
A kiskundorozsmai járás helyét a szegedi járás, mint óriásjárás vette át, a község helyett Szeged járási központtal. A falu területéből már 1948 augusztusban kiszakadt, és önálló községgé vált Árpádközpont (Üllés) névvel.

Tanyák, a múlt örökségei
Hogy mi is a tanya? – nehéz megfogalmazni. De lehet így is fogalmazni – külterületi lakóház, gazdasági épületek, a tanyához tartozó földterületek együttese, melyek beépítettségére a szórtság a jellemző. Több száz méterre esetleg kilométerre vannak egymástól az épületek. Szerepkörük alapján a következőképpen csoportosíthatjuk a Kistérség tanyáit:
lakófunkciót tekintve: állandóan lakott, időszakosan lakott, nem lakott tanyák
lakófunkciót tekintve: állandóan lakott, időszakosan lakott, nem lakott tanyák
A birtokrendezés az 1800-as években együtt járt Dorozsmán a tanyás gazdálkodás elterjedésével. Üllésen már 1748-ban tanyák álltak, számuk egyre nőtt, 1787-re elérte a 153-at. A tanyaföldeken, amelyek „homoki szántók és parlagkaszálók” talajváltó földművelés bontakozott ki: „7 esztendő alatt vettetnek zabbal, 2 esztendőben legelőül használnak, és 4 esztendőben kaszáltatnak”. 1807-ből ismerjük Illés András tanyájának leírását, a tanya Üllésen volt, lakóházból és egy istállóból állt. A tanya udvarán ásott kutat találunk, a tanya mellett kertet, továbbá gyümölcsöst, nyárfákat, szilfákat.

A tanyasi gyermekek taníttatása érdekében Dorozsma városának elöljárósága szívén hordozván a nép nevelésének előmozdítását, miután meggyőződött arról, hogy számos családok egész éven át tanyai szállásaikon laknak kint, és emiatt gyermekeket nem oskoláztatnak, még az 1855-ik évben megajánlotta: hogy a határban a különböző részeiben, úgymint Seregélyesen, Átokházán és Üllésen egy-egy tanyasi oskolát állítand fel.

Üllés jelenleg is tanyás község. Jellegzetessége, hogy településterülete zárt belterültre és szórvány jellegű külterületre oszlik. A mezőgazdasági nagyüzemek fontos szerepet játszottak a faluközpont és a tanyavilág arculatának kialakításában. Az agrárprivatizáció megteremtette a lehetőséget, hogy a magántulajdonra épülő tanyás gazdasági rendszer visszatérjen a normális kerékvágásba. 1990 óta nemcsak az elvándorlás és a belterületre költözés alakítja a lakosság számát, hanem megfigyelhető a betelepülés is. Ennek célpontja egyrészt a belterület, másrészt a külterület. Az adatok alapján az is megfigyelhető, hogy a környező települések 70%-ában nőtt a külterületi népesség száma.
A tanya évszázadokat élt már túl, és a tanya nemcsak múlt, hanem jövő is: nemcsak az ideköltöző emberek, hanem önkormányzatunk is feladatának tartja ezen örökségek megőrzését, ezért településfejlesztési tervében is szerepel új tanyák építésének kezdeményezése.