Emlék, Őróla

Ötödikben láttalak meg Téged,

Hová jártál eddig nem tudom?

Egy osztályba kerültünk ez lényeg

És ennek nagyon örültem én.

Arcod kedves és bájos,

Hangod selymes, mint a rét,

Lépteidet figyeltem,

Mikor jöttél felém.

De Te engem észre se vettél

Futottál és jókat nevettél.

Tantárgyakból mindig jeles lettél,

Mindezeknek örültem én.

Gyorsan elszaladtak a tanévek,

Elballagtunk, mint az őszi szél.

Tavasz-nyár lett újra meg újra,

De Te előlem eltűntél.

Már a felnőtt éveinket éljünk,

Emlékek még most is kísérnek.

Sokat reád gondolok még mindig,

Szépek ezek távolodva is.