Szomorú fűzfa, szomorú sorsa

Évek óta állt a szomorú fűzfa kint a határba,

Négy határnak volt a határjelző fája

Egyszer egy új földtulajdonos szemet vetett rája,

Fogta a láncfűrészét és a föld felett kivágta.

Sok madár, sok évben fészket rakott rája

Sok vadállat hűvösölni ment alája.

Kaszás ember alatta kaszáját kalapálta

A sok jóért mégis ez lett a hála.

A fát a gazda apróra összevágta

Ezzel melegedett a fólia háza

Nőtt is a paradicsom a fólia házba

De a szép fa, mégis hiányzik kint a határba.

2014. 02.08.

Juhász Sándor